Bemutatjuk minden idők tíz legjobb női kézilabdázóját!

 

 

 

Az 1999-ben, mindössze 30 esztendős korában visszavonult irányító azon kevés játékosok egyike, akik mindhárom nagy világeseményen (olimpia 1996, világbajnokság 1997, Eb 1994, 1996) legalább egyszer diadalmaskodni tudtak, 1997-ben pedig a világ legjobb kézilabdázójának is megválasztották. Fiatalon vált a Slagelse edzőjévé, és a dán kirakatcsapat személyével a 2000-es évek egyik legjobb és legsikeresebb csapatát dirigálta, a BL-t háromszor is megnyerve.

 

A 2002-es Eb gólkirálynője a magyar női kézilabda aranygenerációjának balátlövője volt, számos ezüstérem és a 2000-es Eb-arany birtokosa. Az FTC-vel 2002-ben döntőbe jutott a BL-ben, ám a fináléban hiába lőtt 9 gólt az akkor még két mérkőzésből álló Kometal Szkopje elleni párharcban, a visszavágót a macedónok néggyel nyerték, így elmaradt az öröm.

 

 

 

Kérdés, be kell-e őt mutatni bárkinek is még? A Győr és a válogatott alapembere több, mint egy évtizede, és – ha Szucsánszki Zita valamint Kovacsics Anikó nem épülnek fel záros időn belül, akkor – a vasárnap kezdődő kontinensviadal egyik kulcsembere lehet. Először 2003-ban robbant be a franciák elleni vb-döntő végjátékát legszívesebben velünk együtt elfelejtené, 789 góljával a BL-örökranglistájának élén álló irányító, aki 2005-ben a világ legjobbja címet is megkapta. 

 

A Nemzetközi kézilabda Szövetség (IHF) 1988-ban első ízben választotta meg a világ legjobb kézilabdázóit, és az urakhoz (Veselin Vujovic) hasonlóan a hölgyeknél is jugoszláv siker született. Kitic – akkori – déli szomszédunk csapatával 1984-ben arany-, 1980-ban ezüstérmes lett az ötkarikás játékokon, ám játéktudásáról mindent elmond, hogy 2010-ben az IHF minden idők legjobb női kézilabdázónak választotta a jugoszlávot.

 

 

 

Egyetlen kapust választottak meg a világ legjobbjának, ő pedig az 1993-2014 között az ellenfél játékosait teljesen megbabonázó norvég volt 2001-ben. Ami a férfiaknál Thierry Omeyer, az a nőknél Leganger. Aki 1993-ban – 18 esztendősen – a világbajnokság MVP-je volt, majd további hat világeseményen a torna álomcsapatába is képes volt bekerülni, méltó lehet a „női Omeyer” címre!

 

 

 

Mielőtt kiderült, hogy második gyermekét hordja a szíve alatt, sokan azt mondták a 2016-17-es Győri Audi ETO-ról, hogy ez minden idők legjobb klubcsapata, ami az 1990-es évek Hypoja, a 2000-es évek Slagelse teljesítményére visszatekintve óriási elismerés. Lett. Volna… Ennek a titulusnak a kiérdemlésében azonban kulcsszerepe volt a hihetetlen munkabírásáról és szorgalmáról ismert, 2011-ben a világ legjobbjának megválasztott beállónak, aki pályafutása során többszörösen is mindent megnyert. 

 

Nála nagyobb matekos nem létezik a kézilabdakapusok között, a Győr korábbi klasszisa képes napokat tölteni a videóelemző teremben, hogy kifigyelje még a legnagyobbak titkait, majd a következő mérkőzésen hosszú végtagjaival és remek rexlexeivel megbabonázva az ellenfeleket. Kétszeres olimpiai-, egyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok, valamint klubszinten a Viborggal és a Győrrel is kétszer nyert BL-t! 

 

 

 

A magyar válogatott történetének legjobb kapusa mindössze öttel kevesebb védéssel rendelkezik (421), mint Lunde (426), ám mégis szinte mindenben ugyanolyan jó volt, mint norvég reinkarnációja, csak őt egy picit jobban szerettük… Nélküle egész biztosan nem jött volna össze az a hat érem, amit az 1998-2005 közötti kilenc világeseményen begyűjtött a magyar együttes.

 

Minden idők leggátlástalanabbul játszó balátlövője a 2012-es londoni ezüstig csak klubszinten bizonyított, ám nem akárhogy. Popovic rendelkezik a legtöbb BL-győzelemmel, a Slagelse (2004, 2005, 2007), a Viborg (2009, 2010), majd a Buducnost (2012) színeiben összesen hat alkalommal emelhette magasba a legrangosabb európai klubtrófeát, valamint háromszor is a sorozat gólkirálya tudott lenni, mindezek ellenére egyszer sem választották meg a világ legjobb kézilabdázójának! 

 

A XX. század magyar kézilabdázónője az 1982-ben BL-t nyerő Vasas balátlövője volt, és a válogatottban 250 mérkőzésen szerepelt, mellyel világbajnoki ezüstöt (1982), három vb-bronzot (1971, 1975, 1978) is nyert, valamint volt olimpiai harmadik (1976) és olimpiai negyedik (1980) is.

 

 

 

Habár az elkövetkezendő két hétben Európa-bajnokságot rendeznek, nem lehet elmenni szó nélkül amellett a kézilabdázó mellett, aki 1992 és 2008 között öt olimpián is részt vett, amiből négyen dobogóig repítette távol-keleti csapatát és a legtöbb gólt dobta az ötkarikás játékok történetében, szám szerint 128-at. 

 

 

A 12. női kézilabda Európa-bajnokságot felvezető sorozatunk korábbi részei:

1) Íme a kézi Eb-k történetének 10 legemlékezetesebb meccse

2) 10 mérföldkő a magyar női kézilabda történetéből